Verses mesék Fekete Karolina tollából
"Fontos emberi értékekről, érzésekről szólnak a történetek, amelyek a pozitív pszichológia magját vetik el a gyermekek bimbózó lelkében, hogy aztán gondolkodó, jóérzésű felnőtté cseperedhessenek." - dr. Juhász Dóra pszichológus ajánlásával.
Ez a mesekönyv bájos, kedves szereplőkkel van tele (még ha elsőre nem is mind tűnnek annak), akikhez , ha lehetne legszívesebben beköltözne a lap hasábjaira az ember.
Az olvasók, hallgatók hol hahotáznak, hol elmorzsolnak egy-egy könnycseppet Gréti verses meséi közben. Ami biztos, valamilyen módon mindenkit megérintenek, aki nyitott szívvel kezd a mesézésbe. Ezzel a kötet beteljesíti küldetését, hiszen nem egy felszínes szórakoztatást, hanem annál jóval többet hivatott átadni. A szórakoztató jellege mellett ugyanis erősen kívánja megsegíteni a különböző generációk együttélését, fejleszteni az értelmi és érzelmi intelligenciát. Ehhez azonban alapvető, elemi értékekre helyezi a hangsúlyt.
Így ez a könyv nem a mai nap "trendkönyvének" készült, hanem egy örök darabnak, egy "klasszikus" mesekönyvnek - a szó legnemesebb értelmében. Legyen olvasásában sok örömötök!
"A mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére.
A mese az gyógyír, az befele és kifele is gyógyít."
Csernik Szende - székely mesemondó

A meseolvasás: szórakoztat és fejleszt
A gyerekek a rengeteg animációs mese által, hozzá szoknak ahhoz, hogy minden vizuális tartalmat készen kapnak. Ráadásul egy gombnyomásra. A kütyük által kibocsátott rengeteg villódzó fény túl- ingerelheti a gyerekek idegrendszerét, amivel sok neurológiai és szociális zavarnak is megágyazhat az ember, ha az nem megfelelő minőségben és mennyiségben történik.
Az olvasás ezzel szemben:
- fejleszti a memóriát, a szókincset és az íráskészséget
- megtanít gondolkodni és koncentrálni
- javítja a képzelőerőt és a kreativitást
- empatikusabbá tesz
- csökkenti a stresszt

A szerzőről
Anyukám sokszor elmesélte a történetet, miszerint általános iskolás koromban ablaktakarítás közben odaléptem a füzetemmel, hogy olvassa el a benne álló mesét. Elolvasta, és odáig volt érte. Meg is kérdezte, hogy honnan másoltam.
Mire én: sehonnan. Én írtam.
A könyvek, az írás olyannyira a részeim, mint az agyam és a szívem, ezek nélkül nem tudok létezni....vagy mégis?
Kattints a "Rólam" gombra és megtudhatod.

